Seymour:
Nyisd ki szemed,
mosd le magadról
a festékeket
a rúzs a múlté
az arcod mutasd
nem kell a púder
nyugodj meg hát
már minden oké.

Hirtelen Seymour
melletted áll,
Nem kell már félned
ő nem kiabál
itt van hát Seymour
nem hagy el már
ő megért téged
csak terád vár.

Audrey:
Soha még senki
nem volt jó hozzám

anyám szegény volt,
apám halott.

Soha még senki
nem volt ily kedves
és az első srác
meg is kapott.

Hirtelen Seymour
mellettem áll.
Nem kell már félnem
ő nem kiabál.
Itt van hát Seymour
s nem hagy el már
ő megért engem
csak énrám vár.

Seymour:
Mondd ez az érzés
örökké eltart
mondd ami rossz volt
elfújja a szél.

Audrey:
Ó édes Seymour,
ez még ijesztő.
Az örök vesztesnek
egy csodával felér.

Együtt:
Hirtelen Seymour
mellettem áll /
melletted áll.
Nem kell már félnem /
félned ő nem kiabál
itt van hát Seymour
nem hagy el már
ő megért téged /
engem, ő megért
téged/ engem, ő
megért téged / engem
boldogság vár.