Luigi del Soro:
Mondd, hogy nem té-tévedés,
te is erre vá-vá-vártál.
Vá-vá-választottam én,
nincs több da-da-dadogás.
Mért kell mindig ennyi szó?
Én ezt nem is tenném szóvá.
Sokkal jobb egy csó-csók.
Jobb, mint bá-bá-bármi más.

Bá-bá-bámullak én,
arcod- ragy-ragyogó,
rá-rá-rád vártam én,
másik da-da-dadogó.

Dirmmi quando tu verrai,
dirmmi quando quando quando,
I anno il giorno e I ora in cui
forse tu mi bacerai...
Se vu dirrni se
devi dirlo perche
non ha senso per me
la mia vita senza te.

Dimmi quando tu verrai,
dimmi quando... quando... quando...
e baciandcmi dirai:
ei lasceremo mai
non ci lasceremo mai
non ci lasceremo mai...